.


Christopher Nolan Odüsszeusza

Mi történik, ha egy több mint kétezer éves történetet Christopher Nolan kezd el újramesélni? És miért változtat rajta éppen ott, ahol változtat?

Ebben a videóesszében Nolan Odüsszeiáját nézem meg közelebbről – nem azért, hogy számon kérjem rajta Homéroszt, hanem hogy megértsem, mit kezd a rendező ezzel az ősi történettel, és milyen új jelentésrétegeket épít bele.

Homérosz mellett Vergilius és más antik források is előkerülnek: megnézzük például, honnan érkezik Szinón alakja, mit kezd Nolan a lótuszevőkkel, Kalüpszóval és a phaiákokkal, és miért olyan feltűnő az istenek hiánya ebben a világban.

Mert Nolannál nem érdemes a felszínen maradni.

Számomra ez a történet nem egyszerűen szörnyekről, tengeri kalandokról és a hazatérésről szól. Hanem egy háborúból hazafelé tartó emberről, aki közben önmagához is próbál visszatalálni. Traumáról, bűntudatról, felelősségről, önáltatásról, erkölcsi döntésekről – és arról, hogy mit kezdünk azzal, amit már nem tudunk meg nem történtté tenni.

Nem állítom, hogy Nolan minden szándékát megfejtettem. Inkább arra hívlak, hogy nézzünk rá együtt erre a filmre egy kicsit más szemmel: az antik történetek, a pszichológia és a saját emberi tapasztalataink felől.

Mert Odüsszeusz története több mint háromezer év után is azért tud megszólítani bennünket, mert végső soron nemcsak róla szól.

Rólunk is szól.

A videó spoilereket tartalmaz Christopher Nolan The Odyssey / Odüsszeia című filmjéből.

Blog

Miért szól Odüsszeusz története rólunk – mindannyiunkról? 

Mert mindannyian úton vagyunk. Néha pontosan tudjuk, hová szeretnénk eljutni, máskor eltévedünk, megtorpanunk, engedünk a kísértéseknek, vagy éppen saját magunk akadályozzuk a hazatérést. Odüsszeusz tíz évig harcolt Trójánál, majd újabb tíz évig bolyongott, mire hazatért Ithakába. Útja azonban nemcsak tengeri kalandok és mitológiai próbatételek sorozata. Minden állomása felvet egy ma is ismerős emberi kérdést. 

Ebben a videóesszében Homérosz Odüsszeiáját pszichológiai és szimbolikus nézőpontból járjuk végig. Nem azért, hogy egyetlen, végleges megfejtést adjunk, hanem hogy közelebb engedjük magunkhoz a történet kérdéseit. Mert nemcsak az a kérdés, hogyan jut haza Odüsszeusz. Hanem az is: Ki az az ember, aki húsz év után hazaérkezik? Mit veszített el útközben? És mivé kellett válnia ahhoz, hogy valóban hazataláljon? 

Titkok titka: a tudat rejtvénye

Dan Brown legújabb regénye érdekes pszichológiai és ontológiai kérdéseket feszeget: Lehet, hogy a tudat nem is a fejben található?

Mi a jelenlegi tudományos álláspont? Hogyan lehet összeegyeztetni a különböző nézeteket?


Pszicho-játszma Göringgel

Pszichiáter portré a Nürnberg (2025) film nyomán

A film egy finom lélektani játszmát mutat be: státusz, keretezés, határátlépések és az a nyugtalanító felismerés, milyen közel kerülhet egymáshoz a "rendes ember" és a "gonosz ember" képe.
Hol csúszhat el a szakember egy ilyen helyzetben – és miért lett a Rorschach-teszt a popkultúra kedvenc "tintapacája"?